Mindenki rosszul csinálná? – Társkeresés (költői) kérdései

Egy szingli férfi naplója

Az Egy szingli férfi már olyan régóta szingli, hogy a csodában sem bízik (mondjuk előtte is inkább saját magában hitt – sok esetben nem alaptalanul), ha párkeresésről (keresi egyáltalán?) van szó. Sokan mondják, hogy nem az számít hogyan és mikor érkezel meg a célállomásra. Az fontos, hogy milyen volt az út, amíg eljutottál A-ból B-be (20-ról 30-ra és tovább). Az utazása során Az Egy szingli férfi gyűjtötte a (költői) kérdéseit.

A kérdéseket kategóriákra bontotta Az Egy szingli férfi, amelyek az elmúlt időszakban érdekelték, felvetődtek, megválaszolatlanok maradtak vagy egyszerűen már a kérdést sem érti 😀

  • Lehet nem mind lesz igazi kérdés, inkább egy-egy probléma felvetése, amelyből később valamilyen tartalom készülhet a blogra vagy valamelyik közösségi oldalra.
  • Elvileg, ha egy kérdés megfogalmazódik, akkor már valamilyen tudatos gondolatszökevények megjelenhettek.
  • Mindenki máshogy gondolkozik, más célokat tűz ki, végül alkalmazkodunk egymáshoz, DE nehéz megtalálni azt a személyt, akivel igazán kompatibilisek vagyunk. (nagy számok törvénye nem igazán kegyes)

Mindenki kapcsolatra vágyik?

  1. NEM. DE!?
  2. Mi jobb: kapcsolatfüggőnek lenni és kapcsolatról kapcsolatra élni vagy várni az “IGAZ”-ra?
  3. Mi számít kapcsolatnak?
  4. Kötelező végig járni a fokozatokat?
  5. Hogyan lehet összeegyeztetni a különböző igényeket?  ([együttélés > házasság > gyerek = család] <> [élvezni egymás társaságát és majd lesz valami])

Létezik még (2022-ben) “életfogytig” tartó kapcsolat?

  1. Sok ókori társadalom és több mai is támogatja a poligámiát. Monogámia, poligámia vagy szingliség?
  2. Hány évig lehet valakivel boldogan élni? Megszokás, rutin, ennél csak rosszabb lehet? Mi a titok?
  3. Milyen skillekre van szüksége egy férfinak/nőnek/társnak, hogy hosszútávon klappoljon?
  4. Ellentétek vagy közös pontok alapján válasszunk? Hol az aranyközépút?
  5. Szükség van egyáltalán ilyen kapcsolatra?

Kapcsolat vagy strigulázás?

  1. Kötöttségmentes szabadság vagy 1 állandó partnere? Ha nem végletekben gondolkodunk, akkor milyen lehetőségek vannak?
  2. Nyitott kapcsolat tekinthető igazi kapcsolatnak? Hol a határ a bizalom és őrület között?
  3. Érdemes gyűjteni a skalpokat? Mi értelme van? Tanulunk belőle bármit? Miért címkézzük máshogy a “vadász” férfiakat és nőket? Hol az igazság?
  4. Monogámia, poligámia vagy szingliség? (itt IS?)
  5. Baj, ha nem választunk és CSAK éljük az életünket? Választanunk kell egyáltalán?

A nők, a pasik, vagy mindenki IS a hibás?

  1. Elvileg másik bolygóról származunk (nagyok a különbségek bárki, bármit is mond – szemmel látható és a jellembeli is kiütközik), gyakorlatilag CSAK a hardver és a szoftver MÁS, és a fordító sem működik. Hogyan lehet áthidalni ezt?
  2. ~7.8 milliárdan vagyunk, HA kizárjuk azokat, akik nem illenek hozzánk (kor, rokonság, össszeférhetetlenség vagy más okokból), akkor IS a lottóhúzás esélyei vetekszenek CSAK a tökéletes pár megtalálásával. Hol a határ, meddig keressük? Keressük a kompromisszumos megoldásokat? Mit áldozzunk fel?
  3. Rengeteg kapcsolatot megpecsételnek a külsőségek, pedig nincs csúnya ember, CSAK csóró (lásd Kardashian klán). Sokan esünk ki ennél a körnél, mert más értékrend szerint alakítjuk a megjelenésünket, pedig egy kis “marketinggel” sima befutó lenne és nem szalasztanánk el a lehetséges lelki társunkat.
  4. Kell-e hibást keresni? Van-e egyáltalán hibás? Van-e hiba?
  5. Honnan tudjuk, hogy éppen nem most rohanunk a szakadék felé? HA rá is jövünk, tudunk ellene tenni?

Tökéletes pár keresése, kutatása

  1. Van-e tökéletes pár elrendelve számunkra? HA nincs, akkor honnan tudjuk, hogy ki az “igazi”?
  2. Keressük a végtelenségig az “igazit” vagy állapodjunk meg, akivel jól érezzük magunkat? Honnan tudhatjuk, HA tovább lépünk nem lesz-e rosszabb?
  3. Létezik tökéletes kapcsolat? (mindenki máshogy definiálja a legtöbb kifejezést – nem feltétlen bírnak különböző jelentéssel, mert azért vannak átfedések, DE benne van a pakliban a félreértés lehetősége) Mi van akkor, HA CSAK az egyik fél találja meg a számításait? (neki a “tökéletes” megy tönkre egy szakítással, aztán mindent ehhez hasonlít, DE a közelébe se ér)
  4. A kutatás, keresés társadalmi nyomásra történik, többnyire. Normakövetés vagy saját utakon járás?
  5. Kevesebb agyalás több tett?

KONKLÚZIÓ

A kérdések CSAK úgy gyűlnek, közben a válaszszerűségek is. Nem lehet őket igazán válasznak nevezni, talán még iránymutatásnak se, inkább vélemények. NINCS egyetemes igazság a kapcsolatokra, bárki bármit mond.

  • Minden ember/élőlény más paraméterekkel fut (szoftver), és hiába nagyon hasonló a testünk (hardver) az sem pont ugyanolyan.
  • Nincs egységes kommunikációs protokoll (pl. férfiak 5 évvel később fogják fel a nők egyértelmű jelzéseit – amikor már késő). Hiába van lefektetve pár alapszabály, hiányos a rendszer és lehetőséget biztosít gyermeteg hibák elkövetésére (nem annyira profi, mint a Galaxis útikalauz stopposoknak).
  • Minden kapcsolat más és más: mindkét fél (alapesetben 2-en alkotnak egy párt) más környezetből érkezik, máshogy szocializálódnak és más problémákat görgetnek/kerülgetnek, amit aztán a közösek is tetéznek, hogy valahogy összeszinkronizálják az életüket vagy külön utakon tovább keressenek.
  • Bármikor történhet valami – elég egy pillangó szárnycsapása és már borult is a játéktér – ami láncreakciót indít be. A páron múlik, hogy hogyan oldják meg. A külsősök max megfigyelők lehetnek, esetleg tanácsadók, minimális ráhatással.
  • Nem ismerjük saját magunkat, eléggé. Ahhoz hogy másokkal sikeres/boldog/kiegyensúlyozott kapcsolatot mondhassunk magunkénak szükséges és elengedhetetlen feltétel, hogy magunkkal tisztába legyünk, elfogadjuk, szeressünk azt, akik vagyunk. (és még véletlenül se utáljuk magunkat, mert akkor 1000%, hogy a +1 fő CSAK galibát okoz)

KIEGÉSZÍTÉS

A felsorolásban CSAK 1-2 elnagyolt példa/felvetés szerepel, amelyek potenciális probléma források lehetnek. A kérdések összegyűjtésével Az Egy szingli férfi a saját frusztrált lelkivilágának szemetesét rendszerezte, kiegészítve az ismerősök hasonló jellegű problémáival.

A bejegyzés egy helyzetjelentés arról, hogy jelenleg mennyi (sokkal több IS van) kérdése van és mennyire van összezavarodva Az Egy szingli férfi. Most kiírta magából és folytatja tovább az írást (remélhetőleg nem kell rá pár évet várni, illetve nem hagyja abba a tervezett sorozatot, mert menet közben rájön, hogy totál haszontalan témát választott)

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ars poetica

Leszarja, hogy mit lehet és mit szabad, mert már őt is annyiszor vették semmibe. Élvezi az életet és leáll, megállapodik, ha van kiért - viszont nem ennyire egyszerű szakma ez a szingliség.

Van, amit nem lehet és nem is szabad erőltetni? Az Egy szingli férfi nem egy filozófus, ezért igazából ez sem érdekli. Edison is talált 4 ezer rossz megoldást a villanykörtére ... Neki is csak 4000 körtét kell becsavarnia? :O

Mindenki kapcsolatra vágyik? NEM. DE!?

Mindenki kapcsolatra vágyik? NEM. DE!?

Az Egy szingli férfi folytatja a lelki szemetesládájának takarítgatását, mert úgy érzi, hogy túl sok helyet foglal a trash a hasznos gondolatok elől. DE mi is az igazi probléma? A társadalmi nyomás? A szingliség? A problémafelvetés aktualitása megkérdőjelezhetetlen...

Az Egy szingli férfi visszaült a nyeregben  – BLOG: 1. NAP

Az Egy szingli férfi visszaült a nyeregben – BLOG: 1. NAP

A 2022-es év is szingliként érte az Egy szingli férfit, aki ezért eldöntötte, hogy visszaül a nyeregben és a sok negatív tapasztalatnak bedobja a kolbászát a közösbe. Kivetette a hálót = telepítette a hents appokat: Tinder, Badoo, Bumbl, FB társkereső, IRL.  Az Egy...

Ismerkedés karantén idején HENTES APPok segítségével

Ismerkedés karantén idején HENTES APPok segítségével

Az Egy szingli férfi már szinte azt se tudja, hogy mióta érdekelt a szingliség témakörében (4 év 2 hónap 14 nap 6 óra 13 mp és 202 ezred másodperc). Áááá, egyáltalán nem okoz neki gondot, vagy mégis? A karantén előtt is minimális (mihez/kihez képest) volt a személyes...